Bán Tibor festőművész

1963-ban született Kecskeméten.

Mesterei Bozsó János (Munkácsy-díjas) és G. Móricz Róbert festőművészek. Faszobrászatot is tanult.

Az Alföld festője, a rónák szerelmese. A rónán legelésző gulyák, dobogva vágtázó mének, az ostorcsapások, a csikósok kurjantásai, az elemi erővel tomboló fergeteg, a smaragd búzatáblák lágy hullámzása, a nádasok, tocsogós lapájok fölött áthúzó vízi madarak látványa az esti szürkületben, a tarka virágszőnyegek, a messzeségben ködlő templom sziluettje az elevenség, az ezerarcú Alföld mindmegannyi bizonyítéka.
A színekkel való mesteri bánni tudás mellett erőssége kiváló kompozíciós képessége. A háttér szinte teljesen homogén, ég és föld szervesen összefüggő. A természetfestő képek közt a legtöbb a színekben gazdag langymeleg őszt és a nyugalom neszező csendjébe alámerült téli világot ábrázolja.
Festészetében kiemelt jelentősége van a fénynek.
Romantikus elemekkel tarkított ralista festészet Bán Tiboré. A tájképfestést érzi legközelebb magához, de portréi, életképei hasonlóképpen festőiek és kifejezőek. Ecsetkezelése finom.
Festményei Ausztrián, Németországon, a volt Jugoszlávián kívül Japánba is eljutottak.
Rendszeresen részt vett alkotótáborok munkáiban.

Kiállítások: 1986 óta több alkalommal Budapest, 1994. Debrecen, 1998. Pécs, 1999. Szeged, 2000. Kiskunfélegyháza, 2001. Cegléd, 2002. Pilisvörösvár, 2003. Hatvan, 2004. Esztergom, Székesfehérvár, 2005. Győr, Vác, 2006. Tata, Eger.