Herczeg János festőművész

Prof. Dr. med et jur Herczeg János

Egyetemi tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetemen "summa cum laude" minõsitéssel fejezte be 1966-ban. majd 1995-ben a Köztársasági Elnök egyetemi tanárrá nevezete ki.

Herczeg János számos nemzetközi kutatásban vett részt a prosztaglandinok alkalmazásával kapcsolatban. Ezen vizsgálatok egyik legkiemelkedőbb eredménye a méhösszehúzódások befolyásolásának lehetősége, az anya számára halálos veszedelmet jelentõ szülés utáni méhvérzés hatékony kezelése.

Fiatal orvosként számos tanulmányúton járt külföldön, többek között Stockholm-ban, ahol Sune Bergström professzor irányításával dolgozott, akinek munkásságát 1982-ben Nobel-dijjal jutalmazták.

Késõbb, 1973-ban meghívást kapott az amerikai, St.Louis-i Washington Egyetemre, ahol Csapó Árpád professzor irányításával további kutatásokat folytathatott a méhműködés élettanának területén.

Csapó professzor társaságában rendszeresen találkozott amerikai festőművészekkel, meglátogatta műtermeiket.

Herczeg János 112 tudományos közleményt, 15 könyvrészletet, egy könyvet irt, tudományos munkásságára 404 alkalommal hivatkoztak a hazai és nemzetközi szakirodalomban. Jogi diplomáját 2004-ben szerezte a Szegedi Tudományegyetemen, jelenleg az Állam- és Jogtudományi Kar professzoraként új tantárgyat : (“jogtudomány és orvostudomány”) oktat.

Herczeg János a hazai és nemzetközi tudományos közélet ismert személyisége, számos alkalommal meghívottként elõadásokat tartott Thaiföldön, Indonéziában, Japánban, Kinában, Braziliában, Dél-Koreában, és a világ sok más országában.

A rajzoláshoz, festészethez már gyermekkora óta vonzódott, édesapja építész volt, aki oktatta a perspektíva rajztechnikai alkalmazásának rejtelmeire, az épületek szerkezeti elemeire, a régi tanyák építészeti hagyományaira, gyermekkori környezetében jól megfigyelhette a mindennapi munkás élet részleteit, gyermekként, családi környezetében megtanulta a lovakkal együttdolgozást, a szántást, vetést, édesanyjával a földműves életet.

Később, utazásai során megfigyelte a tájak szépségét, a tovatűnő fényhatásokat, az északi fehér éjszakákat, a tenger szépségét, meglátogatta a világ jelentős művészeti múzeumait, tanulmányozta a régi mesterek alkotásait.Bergström professzornak, a Nobel-Bizottság elnökének meghívására 1985-ben ismét Stockholm­ban a Karolinska Egyetemen dolgozott akadémiai doktori értekezésén, és barátjával Pulkkinen profeszorral – akivel korábban már többször életüket kockáztatva vitorláztak a Balti-tengeren -, Karácsony elött újabb veszélyes kirándulást tettek a dermesztő télben, Észak-Finnországban, közel az Északi-Sarkkörhöz. A sarki naplemente fényében – amit azóta sem felejtett el – tengeri útjukról megmenekülésük után, a parti sziklán állva elhatározta, hogy megfesti ezt a megrázó élményt.